Fizika 8. évfolyam

Az alábbi fejezetekben bemutatjuk a 8. évfolyam fizika tárgyához készült tananyagainkat.

A tesztelés idejére a Mozaik Kiadó Fizika 8 c. tankönyvéből idézünk néhány sort (szerzők: Bonifert Domokosné dr., dr. Halász Tibor, dr. Kövesdi Katalin, dr. Miskolczi Józsefné, Molnár Györgyné dr. és dr. Sós Katalin PhD).

Címkék: 

Elektromos alapjelenségek. Áramerősség, feszültség

EMLÉKEZTETŐ

Elektromos jelenségek

Elektromos kölcsönhatásA különféle anyagú testek szoros érintkezéssel elektromos állapotba hozhatók. A testek elektromos állapota kétféle lehet. Az egyiket pozitív, a másikat negatív elektromos állapotnak nevezzük, és +, illetve - jellel különböztetjük meg.

Az elektromos állapotban lévő testeknek sajátos környezetük van, amelyet elektromos mezőnek nevezünk.

Bármilyen anyagú test és az elektromos mező között elektromos kölcsönhatás jöhet létre. A megegyező elektromos állapotú testek között taszítás, az ellentétes elektromos állapotúak között pedig vonzás van. Ezeket az erőhatásokat az elektromos mező közvetítit. Az elektromos állapotú test mezője a semleges állapotú testre mindig vonzó hatást fejt ki.

Az elektromos mezőnek energiája van, tehát képes munkát végezni.

Mágneses jelenségek

MágnesrúdAz állandó mágneseknek kölcsönhatásra képes sajátos környezetük van, amelyet mágneses mezőnek nevezünk.

A mágnesrúd két vége közelében a legerősebb a mágneses mező. A mágneseknek ezen a részén van a mágneses pólus (É, D).

A mágneses kölcsönhatás vonzásban vagy taszításban nyilvánul meg, amelyet közvetlenül a mágneses mező fejt ki. Két mágnes különböző pólusú (É-D) végei között vonzást, megegyező (É-É; D-D) végei között pedig taszítást tapasztalhatunk. A mágnes bármely pólusa és a vas közötti kölcsönhatás mindig vonzásban nyilvánul meg.

A mágnesrúd pólusától távolodva a mágneses hatás gyengül. A megnesrúd mágneses mezője tehát nem egyenlő erősségű minden pontjában. Ez azt jelenti, hogy a mágneses erő hatása és iránya ugyanarra a testre a mező más-más pontjában különböző lehet.

Az anyag részecskéinek szerkezete

Atomok szerkezeteMinden test részecskékből: atomokból vagy több atomból álló molekulákból épül fel. Az atomok is összetettek, bennük elektronok, protonok és neutronok vannak.

A protonok és a neutronok alkotják az atommagot, az elektronok pedig az atommag körül mozogva "elektronfelhőt" képeznek.

A neutron elektromos szempontból semleges. Az elektron negatív, a proton pozitív elektromos tulajdonságú, töltésük egyenlő nagyságú.

Az atomokban egyenlő számú proton és elektron van, az atom elektromos szempontból semleges.

Az atomok és molekulák elektronjainak száma külső hatásra megváltozhat (például az atom elektront adhat le vagy vehet fel). Azokat a részecskéket, amelyekben a protonok és elektronok száma különbözik, ionoknak nevezzük. A pozitív ionoknak elektronhiánya, a negatív ionoknak elktrontöbblete ven.

Az a test, amely semleges atomokból vagy molekulákból épül fel, maga is elektromosan semleges. Ilyenek például a műanyagból, üvegből készült testek.

Fémek szerkezetének modelljeA fémek is semlegesek, de szerkezetük ettől eltérő. Bennük az elektronok egy része a helyhez kötött pozitív részecskék között szabadon, egyenletes eloszlásban, rendezetlenül mozog. Az ilyen elektronokat szabad elektronoknak nevezzük.

Mivel a különböző anyagok atomjait ugyanolyan elemi részecskék alkotják, az eltérő anyagi tulajdonságokat az atom szerkezetének, felépítésének különbözősége okozza.

A testek elektromos állapota

Az elektromos áram. Az áramerősség

Az elektromos ellenállás. Az egyenáram hatásai